Zárbetét vásárlási segédlet

A zárbetétek mérete

 

Zárbetét vásárláskor elsődleges szempont a megfelelő méretű zárbetét kiválasztása, amit az ajtó vastagsága határoz meg. Ha túl hosszú a zárbetét, akkor ki fog lógni az ajtón lévő zárcím, vagy zárpajzs síkjából, ha viszont túl rövid, akkor nem biztos, hogy fogja tudni használni a zárbetétet és nem is lesz esztétikus.

A zárbetétek mérete a lenti ábrán jelölt A és B oldalak hossza mm-ben meghatározva, pl. egy 30/40-es zárbetétnél az A oldal 30 mm a, B oldal pedig 40 mm. Fontos, hogy zárbetét hosszát az oldalán található menetes furat (rögzítő csavar helye) közepétől a zárbetét széléig kell mérni. A nem szimetrikus méreteknél az A oldal minden esetben a rövidebb oldalt jelöli, de természetesen minden zárbetét megfordítva is beszerelhető, tehát mindegy, hogy az A vagy B oldal az ajtó melyik oldalára kerül. Zárbetét csere esetén sokkal könnyebb a mérés, ha a zárbetét ki van szerelve az ajtóból.

Fontos: Gyakori hiba, hogy a méretet a tolókavivő szélétől mérik, nem pedig a menetes furat közepétől!

Az europrofilú cilinderzárbetétek a csereszabatosság miatt a szemből látható méretei gyártótól függetlenül szabványosak, vagyis soha nem térnek el egymástól. Ahogy az ábrán is látható, ezek a méretek minden estben 17 és 33 mm.

A zárbetétek méretezése

A zárbetétek méretezésével kapcsolatban leggyakrabban az alábbi kérdésekkel fordulnak hozzánk:

Az egyik visszatérő kérdés, amivel sokszor találkozunk az az, hogy mindegy-e, hogy például valaki 30/50-es, vagy 50/30-as méretű zárbetét választ. A válasz nagyon röviden: igen, teljesen mindegy. Ahogy fent is írtuk, minden zárbetét megfordítva is beszerelhető. Mind a zárszaküzletek, mind a zárbetét gyártók esetében az a bevett szokás, hogy a rövidebbik értéket sorolják előre, és a hosszabbikat hátra.

Egy másik visszatérő kérdés a zárbetétek méretezésénél a tolókavivő állásával kapcsolatos. „Merre áll a tolókavivő?” A válasz erre kérdése is az, hogy teljesen mindegy, mivel a zárak kialakításukból adódóan mindenféle forgórész állást be tudnak fogadni.

 

Nincs több információra szükségem, irány a webáruház»

 

A zárbetétek biztonsági szintje 

 

A kínálatunkban szereplő zárbetétek mindegyikét biztonsági szint szerint osztályozzuk. Ez egy általunk osztályozott érték egy 1-től-10-ig terjedő skálán. A biztonsági szint minél magasabb annál hatékonyabb védelmet nyújt különböző betörési módszerek ellen pl.: fúrás, letapogatás, magkihúzás stb. Javaslatunk, hogy bejárati ajtókhoz, irodába, üzlethelységbe stb. minimum 6-os, vagy ha az anyagi keret megengedi, akkor ennél magasabb biztonsági szintű zárbetétet válasszon! Az 1-5-ös szintel rendelkező zárbetéteket csak pl.: pinceajtók, kertkapuk, garázsok, társasházak közös bejáratához stb. ajánljuk.

 

Nincs több információra szükségem, irány a webáruház»

 

Bővebben a zárbetétek bitzonsági funkcióiról

 

Fúrásvédett zárbetét

Normál esetben a zárbetétek belsejében lévő alkatrészek azonosítják be a megfelelő kulcsot, aminek elforgatásával tudjuk kinyitni és bezárni az ajtót. A betöréseknél pedig általában két fő módszert alkalmaznak a zártestek feltöréséhez: az egyik a finomnyitás, a másik roncsolásos technika. A fúrás az utóbbiba tartozik: a megfelelő helyre fúrt lyuk kiiktathatja a zárbetét alkatrészeinek működését, és így kulcs nélkül is beléphet valaki a lakásunkba.

A fúrásvédett zárbetétek pont ezt hivatottak akadályozni. Mivel a gyártók számára nem ismeretlenek a betörők módszerei, így megfelelő védelemmel tudják ellátni termékeiket. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a gyártásnál keményfém alkatrészeket építenek be a zárbetét házába, hengerébe, és a csapok egy részébe is. Ennek hála nem csak sokkal nehezebbé válik a fúrás, de több időt is vesz igénybe. A legújabb fúrásvédett biztonsági zárbetétekben egy acélgolyót is el szoktak helyezni a gyártók, ami alakjának köszönhetően el tudja téríteni a fúróhegyet.

Habár tökéletes védelem nem létezik, de ez igencsak közel áll hozzá. A fúrásvédelemmel ellátott zárbetétek nem jelentik azt, hogy lehetetlen őket feltörni, de mivel sokkal több időt és energiát igényelne ez a betörő részéről, így sokkal nagyobb esély van arra, hogy lebukjon a feltörés művelete előtt. Pontosan ezért sokszor inkább bele se kezdenek!

 

Törésvédett zárbetét (kiemelten fontos védelmi szempont)

Nem véletlen fontos, hogy a biztonsági zárbetétek a törésvédelem terén is helytálljanak. Magyarországon továbbra is a zárbetét törés (más néven zártörés) a legelterjedtebb betörési módszer, ami a zárbetétek leggyengébb pontját használja ki (a tolókavivő alatti rögzítő csavarnál). Azért is olyan gyakori ez a módszer, mert egyszerű, gyors, és legfőképpen halk.

A jó hír viszont az, hogy amilyen könnyű ez a betörési módszer, olyan könnyű ellene védekezni egy törésvédett zárbetéttel.

A zárbetét törésre mindig az ad lehetőséget, ha a zárbetét pont annyira lóg ki az ajtó síkjából, hogy azt még meg lehet fogni egy speciális fogóeszközzel. Tehát csupán ezt a lehetőséget kell megszüntetni a védekezéshez: ha nem lehet megfogni a zárbetétet, akkor nem is lehet eltörni! Mindez azt jelenti, hogy vásárlásnál a zárbetét méretére már csak ezért is kiemelt figyelmet kell fordítani.

A zárbetétek törésvédelmére több módszer is létezik:

  • Sajnos elég gyakran lehet találni olyan ajtókat, amelyekhez még az alap méretűnek számító 30x30-as zárbetét is túl hosszúnak számít. Ehhez azt is kell tudni, hogy már 12-14 mm is soknak számít: ha a külső oldalon már ennyi kilóg, akkor azt már meg lehet fogni. Habár van lehetőség arra, hogy még rövidebb zárbetétet vegyünk az ilyen ajtókhoz, ezek vagy aránytalanul drágák, vagy pont, hogy alacsonyabb biztonsági szintet eredményeznek extra kicsi méretük miatt.
  • Alternatívaként törésvédő pajzsot is fel lehet szerelni: ez belülről átmenő csavarokkal szerelhető fel, külső oldalon pedig 10-14 mm-t fog vastagítani az ajtón. Mindez annyit jelent, hogy a zárbetét kilógó részét is körbefogja. 
  • A legpraktikusabb és legbiztonságosabb módszer továbbra is a törésvédett zárbetétek használata, mivel ezek kialakításukból adódóan tudnak ellenállni a zártörési próbálkozásoknak. Ha nincs más védelmi eszközünk a zártörés ellen, akkor mindenképp érdemes egy ilyen biztonsági zárbetétet beszereznünk, de ha ehhez még egy törésvédő pajzsot is használunk, akkor a két módszer együttes alkalmazásával nagyon magas biztonsági szintet fogunk kapni.

A törésvédett zárbetéteknél a törésvédelem szándékos gyengítéssel vagy egy acél híd beépítésével valósul meg. Ez utóbbi pont a zárbetét leggyengébb pontját fogja megerősíteni, így tudja megakadályozni, hogy eltörjön a zárbetét. A szándékos gyengítés pedig annyit jelent, hogy az esetlegesen kilógó zárbetét részt letörik, így egész egyszerűen nem fogható meg a zárbetétnek az a része, ami megmaradt, és zárva marad az ajtó.

Fontos: a biztonsági zárbetétek védelmének vizsgálatánál ne vegyük figyelembe a kívülről bontható pajzsok/ajtócímek meglétét. Csakis ezek nélkül vizsgálhatjuk meg, hogy meg lehet-e fogni a zárbetétet!

 

Biztonsági zárbetét letapogatás ellen

A letapogatás egy finomnyitási módszernek számít a zárbetétek feltörésében, ami a zárbetét csapjainak megmozgatásán alapszik. Ehhez a kategóriához tartozik a zárfésű és a rezegtetés általi betörési technikák elleni védelem.

Természetesen a zárbetét gyártók ezzel a módszerrel is tisztában vannak, ezért a gyakorlatban a biztonsági zárbetét belső kialakításával tudják megnehezíteni a csapok manipulációját. Egész pontosan úgy, hogy a lehető legjobban csökkentik a gyártási pontatlanságokat, továbbá pedig különleges kialakítással rendelkező csapokat alkalmaznak.

Az előbb felsorolt példák már jók arra, hogy létrejöjjön egy alapfokú védelem, de a magasabb biztonsági szint eléréséhez a csapok számát is szükséges növelni: minél több a csap, annál több nehézséggel kell majd megküzdenie a betörőnek. Így tehát nem csak nehezebb és hosszabb egy zárbetét feltörése, de még tengernyi idő mellett sem biztos, hogy letapogatással be tud jutni bárki hozzánk. Viszonyítási alapként érdemes megjegyeznünk, hogy ahhoz, hogy hatékony legyen az általunk választott biztonsági zárbetét, legalább 6 db aktív csappal, kell, hogy rendelkezzen.

Az ennél is magasabb biztonsági szinttel rendelkező zárbetétek esetében még további (legtöbbször szabadalmaztatott) módszereket alkalmaznak a gyártók a letapogatás elleni védelem jegyében. Ilyen például az Abus BRAVUS 2000 zárbetéteknél alkalmazott Intellec rendszer, vagy a Mult-T-Lock-tól származó úszó csaprendszer, a kulcsba beépített mozgatható alkatrészek, és a csap a csapban technológia.

 

Zár maghúzás elleni védelem

A maghúzásra szolgáló eszközök igencsak vaskos szerszámnak számítanak, de ez közel sem véletlen: a robusztus kialakítás pont arra szolgál, hogy szétszakítsa, megroncsolja, és széttépje a fémből gyártott alkatrészeket.

A zár maghúzás tehát gyakorlatilag abból áll, hogy egész egyszerűen kitépi a zárbetét hengerét a helyéről. A betörő ilyenkor egy rendkívül magas szakítószilárdságú önmetsző csavart csavar be a kulcsnyílásba, majd abba beleakasztja a maghúzót, és kihúzza a zárbetét rotorját. A kihúzás alatt mind a csapokat, mind a hengert rögzítő gyűrűt elnyírják. A zárbetét fémes alkatrészeinek elnyírása ugyanakkor komoly fizikai munkát követel meg.

A zárbetét gyártók a maghúzás elleni védelmet úgy tudják biztosítani termékeikben, hogy keményfém csapokat alkalmaznak, keményfém lapot építenek be a zárbetét palástjába, továbbá pedig még keményebb anyagból gyártják le a zárbetét házát. Ennek az anyagfelhasználásnak hála az így létrejött biztonsági zárbetétekbe sokkal nehezebb behajtani egy önmetsző csavart. Sőt, még siker esetén sem tudja az ajtót kinyitni a betörő, mivel most már a zárbetét alkatrészeinek szakítószilárdsága túl fogja szárnyalni az önmetsző csavarét, ami behatolási kísérlet esetén csupán beleszakad.

 

Bumping key elleni védelem biztonsági zárbetétekben

Az úgynevezett „bumping key” (azaz kulcsütéses technika) egy egyre inkább elterjedt betörési módszer, ami a fizika alapszabályait használja ki. Az energia ugyanis nem vész el, csak átalakul. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy erre kialakított kalapáccsal, akár egy csavarhúzó nyelével a betörő megüti a bedugott kulcsot, a kulcs ennek hatására pedig ezt az ütési energiát „tovább adja” a csapoknak, amik ennek hatására elkezdenek mozogni. Ha szerencsével jár a betörő, akkor a csapok mozgása alatt meg tud találni egy olyan helyzetet, amikor el tudja így fordítani a zárbetét hengerét.

A nyitóhelyzet megtalálásának persze számos faktora van, mint például az ütőszerszám tulajdonságai, és a használt kulcs típusa. Ami számunkra fontos az az, hogy tudjunk arról, hogy akár ilyen módszerrel is betörhetnek hozzánk, ha nem rendelkezünk a megfelelő biztonsági zárbetéttel.

Az ilyen helyzetek elkerüléséhez az egyik alapszabály lényege az, hogy minél komplikáltabb egy zárbetét felépítése, annál magasabb lesz a bumping key elleni védelme. Persze ennél még több védelmi elemet is alkalmaznak a gyártók a biztonsági zárbetétekben, mint például a módosított csapok és rugók. Olyan zárbetéteket is találhatunk, amelyekbe mágneses alkatrész kerül bele, vagy amihez a hozzátartozó kulcs is tartalmaz mozgó alkatrészt, ami még inkább akadályozza majd az esetleges behatolókat, hogy a bumping key módszerével törjenek be hozzánk.

 

Zárbetét kulcsmásolás elleni védelem

A kulcsmásolás egy elképesztően elterjedt szolgáltatás a mai világban: nem kell sokat keresgélnünk ahhoz, hogy sikerrel járjunk. Pontosan azért azonban fennáll annak a kockázata, hogy egy ellopott (vagy akár kölcsönvett) kulcsról gyakorlatilag bárki készíttethet magának egy saját másolatot.

Az ilyen veszélyek ellen vezettek be a gyártók olyan termékeket, amelyek másolásvédelemmel rendelkeznek. Azonban jó, ha tudjuk, hogy a másolásvédelemnek is vannak különböző szintjei: például attól még, hogy kapunk egy plasztik kártyát az általunk vásárolt zárbetéthez, az még nem biztos, hogy azt jelenti, hogy az illetéktelen kulcsmásolás ellen is be vagyunk biztosítva.

A zárbetétek kulcsmásolás elleni védelemnek a következők a biztonsági szintjei:

  1. Az alap szintű védelem annyit takar, hogy a forgalmazó csak az általa megbízhatónak ítélet partnereknek ad el nyerskulcsot. Így nem tud ehhez bárki hozzájutni, és csak a kódkártya felmutatásával lehet másolatot készíteni. Kódkártya hiányában nem kérhet senki kulcsmásolást!
  2. A következő biztonsági szint abból áll, hogy már mágneses a kódkártya, és kulcsmásoló gépbe kell elhelyezni, hogy az leolvashassa. Az előző szinthez hasonlóan, ennek hiányában eleve nem tudja senki se elvégezni a kulcs lemásolását.
  3. A harmadik biztonsági szintnél már csak a forgalmazónál lehet elvégezni a kulcsmásolást, nyerskulcsot ugyanis ilyenkor nem adnak el senkinek. Itt is szintúgy csak a kódkártya használatával és legtöbbször annak regisztrálásával lehet elvégeztetni a kulcsmásolást.
  4. Az utolsó és egyben legmagasabb biztonsági szint az, amikor a kulcs nem csak a kódkártyához, hanem személyhez is kötött. Tehát ilyen esetben csak az előre meghatározott személy mutathatja fel a kódkártyát, hogy megtörténjen a kulcs lemásolása. A kulcs ilyenkor leginkább a gyárban készül, tehát igazából ez már nem is annyira kulcsmásolás, hanem inkább kulcsgyártás. Az ilyen zárbetétek kifejezetten ritka darabnak számítanak, és kevés esély van arra, hogy ilyet találjunk szabad kereskedelmi forgalomban.

Ahogy azt az elején is írtuk, a plasztik kártya sok esetben inkább a zárbetét azonosítására szolgál az utánrendelhetőség miatt, és nem feltétlen biztosít kulcsmásolás elleni védelmet. Ezért is fontos, hogy a kártya helyett az illetéktelen kulcsmásolás elleni védelem lehetőségét keressük a biztonsági zárbetéteknél.

 

Nincs több információra szükségem, irány a webáruház»

 

A zárbetétek típusai

 

A Zárdepo kínálatában többféle zárbetét típust is találhat. Mivel igencsak széles a választékunk, a következő sorokban abban fogunk segítséget nyújtani, hogy különbséget tudjon tenni a zárbetétek fajtái között, és könnyebben kiválaszthassa azt, amelyikre szüksége van.

Normál zárbetétek

A legtöbb zárbetét típus ehhez a kategóriához tartozik. Egy normál zárbetét mindkét oldalról kulccsal működik, és az egyik legnagyobb előnye, hogy az ára alacsonyabb a többi zárbetétfajtához képest.

Gombos zárbetétek

Az előző zárbetét fajtánál kifejtett probléma a gombos zárbetéteknél már nem áll fenn, ugyanis az ajtót belülről nem kulccsal, hanem egy ízlésesesen kialakított forgatógomb segítségével lehet kinyitni és bezárni. Tehát itt tulajdonképpen belülről a gomb teljes mértékben helyettesíti a kulcs szerepét.

Az ilyen zárbetét típusoknál tehát egyértelmű előny, hogy sokkal kényelmesebb a mindennapi használatuk, és valamennyivel több biztonságot is nyújtanak, mivel náluk a kulcs alapból nem maradhat a zárbetétben. Teljesen mindegy, hogy a lakásból kilépve milyen állásban hagytuk az ajtó forgatógombját, ha van nálunk kulcs, akkor nem kell afelől aggódnunk, hogy be tudunk-e jutni. Sok helyen szeretik a gombos zárbetéteket úgy alkalmazni, hogy kívülről is kilincs van az ajtón.

Ami viszont minden gombos zárbetétnél alapszabálynak számít az az, hogy szigorúan tilos őket üveges felülettel rendelkező ajtókon alkalmazni, vagy csak abban az eseben, ha az üveg biztonsági fóliával van ellátva.

 

Vészfunkciós zárbetétek vagy más néven pánikfunkciós zárbetétek

A normál zárbetétekhez hasonlóan ennél a zárbetétfajtánál is kulccsal lehet belülről nyitni és zárni az ajtót, viszont különleges kialakításuknak hála nem fordulhat elő olyan eset, hogy a zárbetétben maradt kulcs miatt nem lehet bejutni. Egy úgynevezett „dupla kuplungnak” hála akkor is ki lehet nyitni kívülről az ajtót, ha belülről ott maradt a zárbetétben a kulcs. Ezért is kapta a vészfunkciós, vagy más néven pánikfunkciós elnevezést.

Mivel forgatógomb helyett kulccsal lehet működtetni az ajtót, így üveges ajtóknál is lehet alkalmazni ezt a zárbetét típust. Számos zárbetét van a kínálatunkban, amely gyárilag nem vészfunkciós, azonban néhány alkatrész kicserélésével át tudjuk alakítani pánikfunkciósra. Mivel a vészfunkciós zárbetétek mindkét oldala kulcsos nyitású, ezért a webáruházunkban nincsenek külön kategorizálva, a normál zárbetétek kategóriában találhatók meg.

Fogaskerekes zárbetétek (más néven hevederzár betétek)

Ez a zárbetétfajta onnan kapta a nevét, hogy a kulcs elforgatásával egy fogaskerék is elfordul a zárbetétben. Kulcsemeléses zárakban is gyakran találkozhatunk ilyen kivitelezéssel, de elsősorban hevederzárakban szokták alkalmazni ezt a megoldást a gyártók. A zárbetét mérete mellett a fogaskerék két jellemzőjét is figyelembe kell vennünk vásárlásnál: a fogaskerék átmerőjét, és a fogak számát.

Zárbetét webáruházunkon keresztül csak a leggyakrabban előforduló méretek és típusok rendelhetők!

 

Zárbetétek másodzárhoz (felsőzárbetétek)

Ezek a zárbetét fajták úgynevezett „ráfordítós pótzárakban” találhatók. Ilyen esetekben a felsőzár betét alapja kör alakú előlappal rendelkezik, a másik oldalán pedig egy olyan lapos fém alkatrész áll ki belőle, ami az ajtó vastagságához szabható. Ez utóbbi köti össze a zárbetét az ajtó belső oldalára szerelt zártesttel.

 

Fél zárbetétek vagy félbetétek

Ezek a zárbetét típusok leginkább 10x30-as és 10x50-es méretek között mozognak, de kérésre akkor nagyobbat is beszerezhet a zárbetét webshopunkban. Leginkább billenős garázsajtóknál használatosak, de olykor-olykor páncél és lemezszekrényekben is előfordulnak. Az elnevezésük arra utal, hogy csak az egyik oldalukon van kulcsnyílás, kívülről pedig valóban úgy néznek, mintha valaki félbevágott volna egy zárbetétet.

 

Irány a webáruház»